A félelem megeszi a lelket.
Igaz ez egy kiváló színdarab címe, de találó a helyzetre nézve.
Számtalan kérdés merült fel az emberekben:
- Tényleg van veszély, vagy túl van reagálva?
- El lehet kapni vagy nem?
- Kiket is betegít meg igazán?
- Más betegségekben tényleg többen halnak meg?
- Van-e értelme, hogy maradjunk otthon?
- A megfélemlítés cél esetleg a nem termelő idősek és betegek kiiktatása?
- Ezzel akarják az irányíthatóságot növelni?
- A gazdasági helyzetet akarják megváltoztatni, hogy az anyagi javak egy kézbe kerüljenek?
Ki tudja mi az igazság…
Egy biztos, a félelem most nagy úr.
Koronavírus…Félelem a betegségtől, a szeretteink elvesztésétől, az életkörülmények változása, anyagi veszteség, a munkahely elvesztése vagy megváltozása, a tehetetlenség, a bizonytalanság, megbetegedés, változás a társas kapcsolatokban és a család működésében, a napi rutin felborulása… Ezek mind olyan életkörülmények, amelyek erőteljes hatással vannak az emberi viselkedésre és a személyiségre.
Tanult és a másik embertől aktuálisan átvett viselkedésminták kezdik az embereket irányítani, és ehhez még bekapcsolódnak a korábbi tudatalattiban tárolt félelmek.
A félelem pszichológiai hatása
Az ember fél. Most különösen. Vannak, akik a betegségtől félnek, mások szerint a gazdasági változásoktól kell igazán tartani, és vannak, akik szerint ez egy tudatosan kigondolt terv és a következmények azok, amiktől félni kell.
Pszichológiai szempontból teljesen mindegy mi az igazság, megjelent a félelem. A félelem viszont nem természetes, hanem egy tanult viselkedésforma, ami képes irányítani az ember cselekedeteit, és többek között kétféle reakciót kiváltani:
- a közeledést, azaz valamit el akarunk érni
- és a távolodást, azaz valamit el akarunk kerülni.
Tartani valamitől, megijedni, az életünket és a szeretteinket óvni, izgatottnak lenni, küzdeni, élni akarni… ezek természetes reakciók, az életösztön részei.
A félelem és a szorongás viszont tanult.
Sokszor lehet hallani, hogy aki fél az irányíthatóvá válik, mert a tudatos gondolkodása helyett a félelmén keresztül vezetik. Az ember most el akarja kerülni a látott, hallott, láttatott, „beígért” rosszat és/vagy el akarja érni remélt jót.
Kutatások igazolták, hogy a félelem állapotában csökken az immunrendszer működése, hisz ez a rendszer szoros összefüggésben áll a hormon-, és idegrendszer működésével. A gondolataink és ezáltal az érzelmeink befolyásolhatják ezek működését.
A félelem részlegesen vagy teljesen „lekapcsolhatja” a tudatos gondolkodásért felelős frontális lebenyt. Ehelyett az érzelmi agyunk kezd el működni. Éppen ezért aki fél, az nem tud teljesen racionális döntést hozni. Amíg fent áll ez az állapot, addig az ember végig érzelmi alapokon fog dönteni és döntései mozgatórugója a túlélés lesz.
Ha ez megtörténik, akkor kezd el a tudatalatti iránytani. A legtöbb ember tudatalattija viszont tele van tanult félelmekkel és újabb és újabb gátló hitrendszerek kerülnek bele, ami által az ember vezethető, irányíthatóvá válik.
A félelem így tud hatással lenni a viselkedésre, és a személyiségre. Pszichológiai tanácsadással várlak!