Számos család készít adventi koszorút a december beköszöntével, ám csak kevesek vannak tudatában eme szokásunk szimbólumainak jelentésével. Így nem teljesen tudjuk, hogy mit is helyezünk a karácsonyi asztalra.
A szimbólumoknak rendkívül nagy jelentősége van az életünkben, viszont napjainkra már nemigen használjuk őket. A régi magyar otthonokban, otthonpszichológiai szempontból nem voltak pusztán dekorációs céllal elhelyezett tárgyak. Mindennek jelentősége volt. Az adventi koszorú sem csak egy dekoráció volt, mint napjainkban, hanem ennek is megvolt a szerepe egy család életében. A gyermekkori traumák egy része az ünnepekhez kötődik.
Az adventi koszorú készítés szokása
Az adventi koszorúkészítés a 20-as években indult útjára német egyházi szokás alapján. Ugyanis az első adventi koszorút Johann H. Wichern német, evangélikus lelkész készítette el.
Az adventi koszorú eredeti formája kör-kereszt, amelyet jellemzően fűzfaágakból állítottak össze. A koszorút, az óra járásának megegyező irányban örökzöld ágakkal fedték be. A kereszt forma és a kör találkozásához pedig 4 méhviaszgyertyát helyeztek, a gyertyák derekára pedig kék szalagot kötöttek.
Molnár V. József munkásságát segítségül hívva röviden átvesszük az Adventi koszorú elemeinek jelentését:
A kör forma a tökéletességet és az élet körforgását jelképezi, a kereszt pedig a Teremtőt, a belőle kiáradó fényt, az életet. Érdekesség, hogy a koszorú mérete régen, akkora volt, mint „két kezünk ölelése”, tehát elég nagyméretűnek mondható. Tovább folytatva a bizonyos elemek jelentésének elemzését, az örökzöldek az örök életet szimbolizálták. A méhviaszgyertyák, a méz pedig Jézus jóságát, a kék szalag pedig Máriát, illetve a kék eget, amelyben szent fia lakozik. A koszorú közepébe elhelyezett csipkebogyó/fagyöngy Isten helyét jelöli. A piros az örök életet jelképezi, így ennek középre helyezésével Istent is elhelyezték a lelkükben.
András nap után kezdődik a böjt
Régi szokás szerint november 30. András napjával befejeződtek a vígasságok és elkezdődött az adventi böjt időszaka. Ekkor nem csak a zsíros ételektől, de a testi szerelemtől is tartózkodtak, hogy minél jobban meg tudják tisztítani lelküket, mire a szent nap elérkezik. Úgy vélték, hogy a belső tisztaság eléréséhez tudatosan tisztulni kell, ezt segítette az adventi várakozás, a csend és áhítat időszaka.
Advent első vasárnapján a családok ebéd után közösen alkották meg adventi koszorúikat. Jellemzően körbeállták az asztalt, énekeltek és imádkoztak, majd ahogy besötétedett meggyújtották az első gyertyát, ami elűzte a sötétséget.
Azonban, mivel minden apróságnak jelentése volt, nem volt ez másként a koszorú elhelyezésével és a gyertyák meggyújtásának sorrendjével sem.
A 4 gyertya a világ 4 tartópillérét, a 4 Napfordulót szimbolizálja, ennek értelmében az első gyertya a Kelet felé eső, ezt gyújtjuk meg először. Ezt követi a déli, a nyugati majd legutolsó az északi gyertya.
Az adventi időszakban egyre jobban sötétség vesz körül minket, egyre kevesebbet látjuk a Napot, így ez rendkívül nagy lehetőség a belső fejlődésre. Több erkölcsi-szellemi erőnket is meg kell erősítenünk. A következő adventi cikkemben egy különleges adventi szokásról fogok írni, amely a Fény napjához kötődik, ez pedig az Adventi Spirál Járás
Összességében tehát egy rendkívül összetett időszak előtt állunk, amelynél fontos a befelé figyelés és a tudatosság.
Az ünnepi időszak és a karácsony, a maguk szépsége ellenére, sokunk számára megterhelő is lehet, ilyenkor még gyakrabban szoronghatunk, ránk telepedhet a kapkodás és a tökéletességre törekvés, ami csorbíthatja az ünnep fényét. Ha úgy érzed, segítségre van szükséged, keress bizalommal! Online pszichológus .
Időközben a mi adventi koszorúnk is elkészült:
